Fogalomtár

A követelés alapjául szolgáló hitel-, kölcsön-, vagy lízingszerződésben a pénzügyi szolgáltatás igénybevevője. Elsődlegesen adós köteles a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére, mulasztás esetén teljes vagyonával felel a hitelező igényének kielégítéséért.

Adóssal egyező pozícióban szereplő szerződött fél. Felelőssége az esetek túlnyomó többségében adóssal egyetemleges, vagyis a hitelező a szerződés teljesítésének elmaradása esetén bármelyiküktől követelheti az elmaradás teljes összegét.

Tartozás kiegyenlítése során alkalmazott elszámolási sorrendről itt tájékozódhat.

A faktoring/faktorálás kifejezés a követelések adásvételét jelenti. Ebben az esetben az eladó a mással szemben fennálló követelését (mely jellemzően pénzkövetelés) adja el a vevőnek. A faktorálással az eladó helyére a vevő lép, vagyis a továbbiakban ő jogosult az eredetileg eladót megillető követelésre. Az üzleti életben sok fajtája létezik, a leggyakoribb esetben az eladó a követelés behajthatóságára nem vállal garanciát, vagyis a vevő kockázata lesz az, hogy a követelés adósa kötelezettségeit teljesíti-e vagy sem.

A fedezet biztosítékot jelent a kölcsönt folyósító pénzintézetnek arra, hogy a kölcsönszerződés nemteljesítése esetén lesz olyan, ’kézzel fogható’ vagyontárgy, melyből követelése egészben vagy nagyobb részben teljesül. A fedezet lehet ingatlan, gépkocsi, adós rendszeres jövedelme.

Amennyiben adós a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a hitelező a szerződésben foglalt feltételek fennállása esetén jogosult a szerződést felmondani. A felmondás pénzügyi következménye, hogy a tartozás egy összegben lejárttá és esedékessé válik, és a teljes tartozás összege után a késedelem idejére számítódik a késedelmi kamat.

Ha a követelés alapjául szolgáló szerződést nem foglalták közokiratba, és azt a pénzintézet érvényesíteni kívánja, úgy megindítja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárást. Az eljáró közjegyző adósok felé fizetési meghagyást bocsát ki, mely a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési felhívás. Amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, úgy a jogosult megindíthatja a végrehajtási eljárást.

Az a bírósági ítélet jogerős, amellyel szemben már nem lehet fellebbezni. A döntés végleges és végrehajtható. Ha az ítéletben foglalt határidőn belül a teljesítés nem történik meg, úgy jogosult kérheti a bíróságtól az ítélet tartalmának megfelelő végrehajtási lap kiállítását, melynek alapján megindulhat a végrehajtási eljárás.

A legtöbb pénzbeli szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződésben kitételként szerepel, hogy a jogosult késedelem esetén, a késedelem időtartamára a késedelemmel érintett tartozás (nem teljesített törlesztőrészlet) vonatkozásában késedelmi kamatot számíthat fel.

A készfizető kezesség az adós által megkötött szerződéshez kapcsolódó biztosíték. A készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy adós/adóstárs nemteljesítése esetén a szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettséget teljesíti, azért teljes vagyonával helytáll. Általában adóssal/adóstárssal egy sorban felel, vagyis nemteljesítés esetén a hitelező adóstól/adóstárstól és a készfizető kezestől egyaránt követelheti a tartozás összegét. A készfizető kezes teljesítése esetén megtérítési igénye keletkezik adóssal/adóstárssal szemben.

A követeléskezelő nem azonos a végrehajtóval. A követeléskezelő lehet a követelés jogosultja vagy egy megbízásból eljáró társaság, akinek a célja a tartozás behajtása. , Tevékenységét a jogszabályoknak, valamint a Magyar Nemzeti Bank tevékenységre vonatkozó Ajánlásainak figyelembe vételével köteles végezni.

Pénzbeli szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés jogosult általi felmondása esetén a szerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettség egy összegben lejárttá és esedékessé válik, vagyis meg kell fizetni a hátralévő tőkeösszeget, az addig felszámított ügyleti kamat összegét, a szerződés alapján felszámított költségeket, valamint a felmondás napjáig számított késedelmi kamatot. A felmondást követően – mivel a teljes követelés egy összegben esedékessé válik – a tőke-, ügyleti kamat-, és felszámított költség összegére nézve megkezdődik a késedelmi kamat felszámítása. A késedelmi kamat felszámítása okán a teljes tartozás összege minden nappal növekszik. Ha a tartozás rendezése elhúzódik, annak rendezése tárgyában a jogosulttal megállapodás nem kerül megkötésre, úgy a késedelmi kamat mértéke a teljes tartozás jelentős részét teheti ki.

A végrehajtási eljárás a követelések érvényesítésének legvégső módszere. Időigényessége, költségvonzata, és a vele járó kellemetlen szituációk (pl. munkabér letiltás, gépkocsi foglalás, végrehajtó személyes megjelenése) sem adósnak, sem jogosultnak nem érdeke. A végrehajtási eljárás során a végrehajtó – aki nem azonos a követeléskezelővel - szigorú törvényi keretek között jár el annak érdekében, hogy az adós tartozását behajtsa. A végrehajtó a behajtás érdekében a jövedelmet letilthatja, vagyontárgyait lefoglalhatja és értékesítheti, ingatlanát árverés útján értékesítheti.

A végrehajtás menetét és a végrehajtás alól mentes vagyontárgyak körét törvény szabályozza. Általánosságban azonban elmondható, hogy a szerződésben adósként vagy készfizető kezesként szereplők esetében a teljes vagyon végrehajtható, beleértve a munkabért, öregségi nyugdíjat, fizetési számla egyenleget, gépkocsit, értékesebb ingó vagyontárgyakat, ingatlant. A szerződésben zálogkötelezettként szereplők a zálogszerződés alapjául szolgáló pénzkövetelés teljesítése érdekében tűrésre kötelezettek: végrehajtási eljárás esetén tűrni kötelesek, hogy az eljáró önálló bírósági végrehajtó ingatlanukat árverésen értékesítse, és a befolyt összeget a tartozás rendezésére fordítsa.

A közokiratba foglalt szerződésekhez a jogszabály azt a vélelmet köti, hogy az azokban foglalt adatok, tények, körülmények ellenkező bizonyításáig fennállnak. Éppen ezért közokiratba foglalt szerződés alapján fennálló követelés érvényesítéséhez nem szükséges a jogosultnak peres eljárásban érvényesíteni az igényét a közokiratban foglaltak azonnal végrehajthatóak. Jogosult végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelemmel fordulhat a közokiratot készítő közjegyzőhöz, és jogerős végrehajtási záradék esetén megindulhat a végrehajtási eljárás.

Az önálló bírósági végrehajtó járásbíróság mellett szolgálatot teljesítő hivatalos személy, aki jogosult állami kényszer útján is elérni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg egyéb magatartásra kötelezett teljesítse kötelezettségét. Főszabály szerint a kötelezett lakóhelye, székhelye, illetve kötelezett vagyontárgyának fekvése szerint illetékes végrehajtó jár el. A végrehajtó a végrehajtható okirat beérkezését követően haladéktalanul megkezdi intézkedéseit.

A zálogjog alapítása az adós által megkötött szerződéshez kapcsolódó biztosíték, melyben a zálogkötelezett vállalja, hogy adós/adóstárs nemteljesítése esetén a hitelező a zálogjoggal terhelt ingóságból vagy ingatlanból követelését kielégítse, jellemzően végrehajtási eljárás során, árveréssel. A követelés teljesítése esetén zálogkötelezettnek megtérítési igénye keletkezik adóssal/adóstárssal szemben.

A többféle megoldási lehetőség közül mindig egyénileg kell mérlegelni, hogy az adott fizetési nehézségre mi jelentheti a legmegfelelőbb megoldást. A megfontolt döntés előtt érdemes megismerni és egymással is összevetni a szóba jöhető állami és követeléskezelői lehetőségeket. Az OTP Faktoring tapasztalt kollégái ebben ügyfeleink segítségére lesznek.

Az állam -- meghatározott feltételek teljesülése esetén -- segítséget nyújt a bajba jutott adósoknak a csődvédelem eljárás elindításán keresztül.

Információk

Dokumentumok

Részletes tájékoztatás a Családi CsődvédelemÚj lapon nyíló tartalom. honlapján.

Panasz definíciója: az ügyfél által írásban vagy szóban előterjesztett kifogás, melyben a társaság – szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés társaság részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel összefüggő – tevékenységét, vagy mulasztását kifogásolja. Panasz az ügyfél által írásban vagy szóban előterjesztett kifogás, melyben a tartozással kapcsolatban közvetve vagy közvetlenül őt érintő ügyintézés menetét, a pénzügyi intézmény, illetve az ügyintéző – valós, vagy általa vélelmezett jogsértő – magatartását kifogásolja; tartozását jogalapjában és/vagy összegszerűségében vitatja.
Panasznak minősül továbbá, amennyiben az ügyfél követeléskezelő társaság elérhetőségét vagy a jogelőd társaság magatartását kifogásolja, illetve amennyiben az ügyintézéssel összefüggésben bűncselekmény elkövetésére hivatkozik.